Két dal az elsüllyedt Hableány hajó szerencsétlenül járt utasainak, legénységének és hozzátartozóiknak.
Csütörtök este az előző éjszaka történt hajóbaleset közelében sétáltam, itt, a Margit-hídnál, és muszáj volt egy kicsit énekelnem, amivel talán egy kis könnyebbséget hozhatok a lelkeknek.
Énekesként nagyon sok kedves koreai emberrel találkoztam, hálás közönség, és ezért is megérintett a szomorú eset - meg magyarként is, hiszen ezek a turisták a mi otthonunkba jöttek el, hogy jól érezzék magukat, de más sosem térhetnek haza...
Az ének egy Salamon-szigeteki népdal, amelyben a kislány vigasztalja öccsét, aki kérdezi, hogy miért nem jön haza az apjuk: elment messzire, és már az égből vigyáz rájuk.
Régen énekeltem már ezt, és most a pillanat érzelmei alatt egy kissé összevissza kevertem a szöveget, de remélem, ez megbocsátható.
Még egy dal, amit pár perccel késóbb vettem fel:
Csángó népdal.
SZÖVEG:
Ha folyóvíz volnék, bánatot nem tudnék,
Hegyek s völgyek között zengedezve járnék.
Hegyek s völgyek között zengedezve járnék,
Kaszálórészekbe' violát növelnék.
Madárka, madárka, ne zavard a vizet,
Ne zavard a vizet, hadd igyak belőle!
Hogy igyak belőle, hogy haljak meg tőle,
Ettől a világtól búcsúzzak el végre.
***
Hozzanak nyugodalmat!
***
Nézegess szép képeket is:
***************
Itt a bejegyzéseim végén Online kalapozás szokott lenni, hogy aki szeretné támogatni a munkámat, megtehesse, de itt most ezt ízléstelennek tartanám.
***************
Még több Budapest:
-- Gerák Andrea
